Erősödött a környezetvédők összefogása

A költségvetési megszorítások komolyan éreztették hatásukat a Környezet- és Természetvédő Szervezetek XXII. Országos Találkozóján (OT) is, de a nehézségek csak fokozták a résztvevők elszántságát, együttműködési készségét. A 2012 márciusában Kiskunhalason tartott eseményen 20 főből álló Koordinációs Tanácsot alakítottak, és számos állásfoglalást fogadtak el – köztük a Levegő Munkacsoport, illetve a Magyar Közlekedési Klub kezdeményezésére a zöld gazdaságról, a légszennyezésről, a bányászatról, a tehergépkocsik útdíjáról és az – akkor még csak tervezett –vonatritkításokról.

A természetet és a termőföldeket is veszélyezteti a homok- és kavicsbányászat

Az utóbbi évtizedekben az ország területén, elsősorban Pest megyében elharapódzott a homok- és kavicsbányászat, amely nem csupán a bánya helyén véglegesen megszüntetett több ezer hektár termőföld megsemmisítésével jár, hanem károsítja a megmaradt mezőgazdasági területek termőképességét, és veszélyezteti a természetvédelmi területek élővilágának fennmaradását is. Az OT-n a termőföldek és a természeti értékek védelme érdekében javasolja, hogy a bányászattal kapcsolatos konfliktusok megelőzése érdekében végezzenek érzékenységi vizsgálatot az illetékes hatóságok az egész ország területén, és készüljön nemzeti ásványvagyon-gazdálkodási stratégia, melynek alapján kormányrendeletben határozzák meg az ásványvagyon-gazdálkodás részletes követelményeit. Tovább az OT állásfoglalására…

Saját képviselőt kívánnak a zöldek, nem pedig pártbizalmit

Az OT demokratikus választáson ismét felhatalmazást adott Lukács Andrásnak, a Levegő Munkacsoport elnökének, hogy a környezet- és természetvédő civil szervezeteket képviselje a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban (NGTT). Lukács Andrást a két évvel ezelőtti Országos Találkozón választották az NGTT elődje, a GSZT (Gazdasági és Szociális Tanács) tagjának. A Nemzeti Civil Alap Tanácsa ennek ellenére 2011 nyarán Martényi Árpádot, a Rákóczi Szövetség elnökségi tagját javasolta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak a környezetvédő szervezetek NGTT-beli képviseletére. Ez ellen 2011 augusztusában 74 civil környezetvédő szervezet tiltakozott, arra hivatkozva, hogy Martényi Árpád nem tart és soha nem is tartott kapcsolatot a civil környezetvédő mozgalommal, a zöld mozgalom találkozóin nem vesz részt, pályafutása alatt környezetpolitikával nem foglalkozott, ilyen jellegű publikációi nincsenek. Tovább az OT állásfoglalására…

Fogy az ország - állítsuk meg a pusztulást!

Napjainkban egy ország vagyonának túlnyomó részét már nem a fizikai, hanem az eszmei (immateriális) tőke teszi ki. Minél fejlettebb egy ország, annál nagyobb az eszmei tőkéje – a gazdaságilag legfejlettebb országokban 80 százalék körül van. Az eszmei tőkét a munkaerő képzettsége és munkaképessége, továbbá a jogbiztonság, az elszámoltathatóság, a politikai stabilitás, az erőszakmentesség, a hatékony kormányzati működés, a szabályozás és ellenőrzés minősége, valamint a korrupciómentesség alkotja. Mindennek pedig alapfeltétele a kiemelkedő minőségű oktatás-nevelés, a magas színvonalú és mindenkihez eljutó kultúra, a hatékony, széles körű és folyamatos kutatás-fejlesztés-innováció, a kiváló egészségügy, a tiszta környezet, valamint a felkészült, az ország iránt elkötelezett és erős államigazgatás.
Azzal, hogy ezekből a szektorokból a kormányzatok jelentős forrásokat vontak ki, elvágták az ország gazdasági, társadalmi viszonyainak fejlődési lehetőségeit.
Ennek a szomorú helyzetnek a megváltoztatásához megvannak a források, és csak politikai akarat kérdése, hogy mire fordítjuk. Tovább az OT állásfoglalására

A PM10 még mindig öl

Hazánkban még mindig körülbelül 16 000 ember hal meg, és több százezer megbetegedés történik a részecske-légszennyezés (PM10) miatt évente. Rohamosan nő az asztmás és tüdőrákos betegek száma. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) kutatása szerint a városi levegőben található apró részecskék (PM10, illetve PM2.5) jelentik a legnagyobb egészségügyi problémát, és ennek fő forrása (körülbelül 70 százalékban) a közlekedés. A PM10-szennyezettség a hazai nagyvárosokban rendszeresen meghaladja az egészségügyi határértéket. A PM10 egyik legkárosabb része a dízelmotorokból származó, poliaromás szénhidrogéneket (PAH) tartalmazó korom. A legveszélyesebb rákkeltő PAH-komponens éves átlagos koncentrációja minden mintavételi ponton jóval az egészségügyi határérték felett volt Budapesten az elmúlt években.
A márciusi OT üdvözölte a kisméretű szálló por (PM10) csökkentés ágazatközi intézkedési programjáról szóló kormányhatározatot, örömmel állapítva meg, hogy az tartalmaz csaknem minden olyan intézkedést, amelyet tavalyi állásfoglalásában ajánlott a kormánynak. Ugyanakkor sajnálattal vette tudomásul, hogy mindeddig elmaradt a program végrehajtása. Tovább az OT állásfoglalására…

Miért támogatjuk a károkozó közúti szállítást?

A 86-os főút mellett élők azért szenvednek a kamionforgalomtól, mert olcsóbban lehet rajta haladni, mint a településeket elkerülő A2 autópályán, Ausztriában. A recski kőbányákból azért szállítják a követ úttalan utakon, túlterhelt teherautókkal, mert a vasúti szállítás ára a hibás szabályozás miatt jóval magasabb. Ugyanezért zajlik a nemzetközi áruszállítás falvakon keresztül, ahelyett, hogy a rakomány vagy a kamion a határon belépve vonatra kerülne. A nehéz tehergépkocsikon történő szállítás nélkül ugyan nem tudna működni a gazdaság, de az indokolhatatlan, hogy évente 1000 milliárd forint nyílt és rejtett támogatásban részesüljön.
Ezt az igazságtalan versenyelőnyt a kilométer-arányos, a tehergépkocsik által okozott környezeti kár mértékétől függő útdíj bevezetésével lehet megszüntetni. Az úthasználat mérését szolgáló technika létezik, már csak a döntéshozók bátorsága hiányzik. Nem igaz, hogy az útdíj bevezetése növeli az inflációt, és észrevehetően megdrágítja a lakossági ellátást. Viszont a bevétel ésszerű felhasználásával versenyképessé tehető a vasút, serkenthető a jobb fuvarszervezés, mérhetően csökkenne a szennyező anyagok kibocsátása – és még az egészségügyi ellátás fejlesztésére is futná. Tovább az OT állásfoglalására…  

Hiába javult a vasúti közlekedés – a kormány most ront rajta

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) olyan menetrend-változtatásokat léptetett életbe 2012. április 15-től, amelyek több – leginkább hátrányos helyzetű – térségben sok ezer embert érintenek, megnehezítve a munkába, iskolába járást. A vonatritkítás költségmegtakarítást nem eredményez, de jelentős utasszám-csökkenéshez és költségnövekedéshez vezet, és tovább növeli az esélyegyenlőtlenséget.
A MÁV szolgáltatásai iránt 2011-ben kimutathatóan erősödött az utasok bizalma. A MÁV-Start Zrt. vonatai tavaly 142 millió utast szállítottak – az előző évinél ötmillióval, a tervezettnél kétmillióval többet. Hat millióval többen utaztak teljes árú jeggyel, mint 2010-ben. Érthetetlen, hogy a kormány miért akarja tönkretenni ezt a javulásnak indult közlekedési ágat. Egy korábbi széleskörű társadalmi vitából tudható, hogy a vasúti közlekedés kínálatának csökkentését nem támogatja az emberek többsége. Azt sem tudni, van-e értelme, hiszen a járatritkítást nem előzték meg a közép és hosszú távú hatásokat feltáró gazdasági elemzések. Az már bebizonyosodott, hogy az ütemes menetrend olyan eszköz, amelynek segítségével a vasúti közlekedés megbízhatósága és vonzereje növelhető. A jelenlegi tervezet éppen ellentétes irányba hat, szétver ütemes és összehangolt menetrendeket, ahol ilyenek már léteztek, és ellehetetleníti a bevezetését ott, ahol javíthatna a körülményeken. Tovább az OT állásfoglalására…

Mihalicz Csilla
a Levegő Munkacsoport sajtófelelőse

Hírfigyelő