A Levegő Munkacsoport sikerei és kudarcai 2007-ben

2007-ben végre megvalósult a Levegő Munkacsoport által már évek óta szorgalmazott buszsáv a Budaörsi úton, ami naponta több tízezer ember utazását könnyíti meg. Nehezen magyarázható azonban, hogy az ilyen kis költséggel, gyorsan megvalósítható és látványos javulást eredményező beruházásokra miért kell hosszú éveket várni.

A Levegő Munkacsoportnak ítélte az Év Civil Szervezete díjat a Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány (NIOK) kuratóriuma, amely elsősorban a 2006. évi tevékenységet értékelte, de a döntésnél fontos szempont volt a fenntarthatóság, az eredetiség, a folyamatosság és a példaértékű magatartás.
2007 során a Levegő Munkacsoport tovább erősödött, tagszervezeteink száma 135-re nőtt, több új, fiatal, jól képzett munkatárssal gyarapodtunk, egyre több önkéntes aktivistánk van.
Legnagyobb sikerünket azonban a lakosság felvilágosítása terén értük el. Lépten-nyomon tapasztaljuk, hogy az emberek most már általában igazat adnak nekünk mindabban, amit évek óta hangoztatunk – akár világméretű problémákról (mint az éghajlatváltozás), akár helyi ügyekről (mint például a 4-es metró vagy a városi gépjármű-forgalom korlátozása) van szó.

A környezetbarát közlekedésért

Az egyik hangsúlyos tevékenységünk a közösségi közlekedés melletti kiállás volt. Határozottan felléptünk a viteldíj-emelések ellen – más szervezetekkel, így különösen a Nagycsaládosok Országos Egyesületével és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával közösen –, ami részben eredményes volt: jelentősen csökkentették a diák és nyugdíjas HÉV-bérletek árát, továbbá a diákkedvezmények terén a közlekedési tárca által javasoltnál jóval ésszerűbb megoldást sikerült elérni. Ugyanakkor a díjemelések mértéke az esetek többségében továbbra is jóval meghaladta az inflációt, ami döntő mértékben hozzájárult ahhoz, hogy 2007-ben drasztikusan, mintegy 8 százalékkal visszaesett a közösségi közlekedéssel utazók száma. Kimutattuk, hogy az áremelésekkel még az állítólagos célt, a bevételek növelését sem lehet elérni.
Számos megmozdulást szerveztünk – civil szervezetekkel és az érintett önkormányzatokkal közösen – a vasúti mellékvonalak megtartása mellett. Ha háborút nem is, de csatát nyertünk az összefogással: tavasszal a tervezett 28 mellékvonal helyett „csak” 14-en kezdték meg „szüneteltetni” a forgalmat, az év végén pedig a tárca bejelentette, hogy a 38 felszámolásra szánt vonal mindegyikén lesz 2008-ban is szolgáltatás.
Júniusban a Magyar Közlekedési Klubbal közösen konferenciát rendeztünk a témáról az Országházban, amelyet Szili Katalin házelnök nyitott meg, és amelyen a német Szövetség a Vasútért képviselője beszámolt arról, hogy Németországban most sikerrel élesztik újjá a korábban bezárt mellékvonalakat. A MÁV Zrt.-nek, az utóbbi hónapokban a személyszállítás alakulásáról belső használatra készített szakértői értékelése mindenben alátámasztotta a Levegő Munkacsoport korábban kialakított álláspontját.
A februárban tartott tüntetést követően Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes fogadta a Levegő Munkacsoport és a Greenpeace képviselőit, akik konkrét javaslatokat tettek arra, miként lehetne rövid idő alatt elfogadható költséggel érdemben javítani a főváros levegőminőségét. Az év folyamán a tömegközlekedés előnyben részesítése és a teherforgalom csökkentése terén történt is előrelépés. Újabb buszsávok létesültek, továbbá olyan rendeletet fogadott el a Fővárosi Közgyűlés decemberben, amely jelentősen kiterjeszti azokat a területeket, ahová a tehergépkocsik csak engedéllyel hajthatnak be, és a behajtási díjat is sokszorosára emeli. Szeptemberben precedens értékű per indult a Levegő Munkacsoport szakmai támogatásával: egy budapesti lakos, aki a belvárosi légszennyezettség miatt lett allergiás és asztmás, egymillió forint kártérítést követel a Fővárosi Önkormányzattól, valamint azon intézkedések haladéktalan megtételét, amelyek biztosítják, hogy az egészségügyi határérték alatt maradjon a légszennyezettség.
Decemberben konferenciát rendeztünk a parkolásról. Ennek legfőbb tanulsága az volt, hogy továbbra sincs konszenzus, rengeteg a nyitott kérdés, amely akadályozza az egységes, a „szennyező fizessen” elv alapján kialakított fővárosi parkolási gyakorlatot. Egyúttal konkrét javaslatot dolgoztunk ki egy gyorsan és kis költséggel megvalósítható dugódíjra, amelynek bevezetésével csökkennek a dugók és a levegőszennyezés, ugyanakkor megfelelő bevétel keletkezik a BKV részére.
Első fokon elveszítettük azt a pert, amelyet öt civil szervezet indított annak érdekében, hogy az M0-ás északi hídja megépülésével ne zúduljon még elviselhetetlenebb forgalom Észak-Budapestre és környékére, és hogy e célból a beruházó valósítsa meg a Levegő Munkacsoport által kidolgozott intézkedési terveket. A civil szervezetek fellebbeztek az ítélet ellen.
Több alkalommal élesen bíráltuk a Kelenföldi pályaudvar közlekedésfejlesztéséről szóló terveket. A Fővárosi Önkormányzat városüzemeltetési bizottsága a tervezők figyelmébe ajánlotta azokat a javaslatokat, amelyeket a Levegő Munkacsoport dolgozott ki a témával kapcsolatban.
A kormány végre elhatározta a tehergépkocsik útdíjának bevezetését – méghozzá ugyanazon érvek alapján, amelyeket a Levegő Munkacsoport immár 17 éve hangoztat. Folyamatosan nyomon követtük afejleményeket, és igyekeztünk befolyásolni a döntéseket. A témáról közös nyilatkozatot adtunk ki a Magyar Autóklubbal, majd a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületével is. Álláspontunkat megerősítette az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is.

A zöld államháztartási reformért

Számos új anyagot készítettünk az állami költségvetés és adórendszer zöldítése érdekében. Részt vettünk a környezetvédelmi tárca által létrehozott munkacsoportban. Kezdeményezésünkre a Gazdasági Versenyképesség Kerekasztalnak (GVK) az adórendszerrel kapcsolatos állásfoglalásában többek között a következőket ajánlja a kormánynak: „A környezetet súlyosan szennyező, egészségkárosító tevékenységet folytatók fizessék meg az általuk okozott károk társadalmi kiadásait.”

A környezetért a GSZT-ben

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke a Magyar Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT) tagjaként aktívan részt vett annak munkájában. Az egészségügyi reform megvitatáskor határozottan bírálta a betegségek megelőzéséért felelős állami szervek – köztük az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) – drasztikus leépítését. (Horváth Ágnes, az Egészségügyi Minisztérium akkori államtitkára válaszában ezt azzal indokolta, hogy az ÁNTSZ bürokratikus eljárásai akadályozták a vállalkozások működését. A válaszból nem derült ki, hogy ebben az esetben miért nem azokat a jogszabályokat változtatják meg, amelyek alapján az ÁNTSZ működik, hanem magát a szervezetet lehetetlenítik el, súlyos jogbizonytalanságot is előidézve.)
Lukács András részt vett a GSZT azon munkacsoportjában is, amely Kelet- és Közép-Európában elsőként fogalmazott meg részletes ajánlásokat a társadalmi felelősségvállalásról a gazdasági élet, az állami és önkormányzati szféra, valamint a civil szervezetek és a média számára. Közreműködött a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiával kapcsolatos ajánlás kidolgozásában is, amelyet a GSZT egyhangúan fogadott el. Lukács András a GSZT Civil Oldala képviseletében tagja a Gazdasági Versenyképesség Kerekasztalnak (GVK) is, amely az adórendszerrel kapcsolatos állásfoglalásábantöbbek között a következőket ajánlja a kormánynak: „A környezetet súlyosan szennyező, egészségkárosító tevékenységet folytatók fizessék meg az általuk okozott károk társadalmi kiadásait.”

A helyi lakosok környezeti érdekei, a köztulajdon védelme

Számos esetben szaktanáccsal, közös demonstrációval, sajtókapcsolataink mozgósításával és egyes közigazgatási eljárásokban ügyfélkénti bejelentkezésünkkel segítettük a lakosokat abban, hogy érvényesíthessék érdekeiket a helyi döntéshozatal folyamán. Ezek az erőfeszítések már hoznak részeredményeket, de a korrupció, a beruházók érdekeinek túlzott védelme még gyakran győz a szakmai érvekkel és a választók hosszútávú érdekeivel szemben.
A sajtó jelenlétében, neves sportemberek részvételével szerveztünk demonstrációt az őrmezei lakótelep melletti sportpályát fenyegető megszüntetés ellen. Fellépésünk sajnos nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy végre megállítsa a két évtizede folyó sportpálya- megszűntetéseket.
Részt vettünk a Nagymező utca elejére tervezett mélygarázs elleni, második éve tartó civil összefogás demonstrációiban, az iratanyagok összeállításában. Poszterekkel, kiadvánnyal illetve a Kincsünk a Piac, Hunyadi tér nevű civil szervezethez csatlakozva tiltakoztunk a Hunyadi téri csarnok és piac funkciójának megváltoztatása ellen.
A környezetvédelmi felügyelőség, nem kis részben a Levegő Munkacsoport rendszeres fellépései és a lakossági panaszok hatására nem engedélyezte a kelenföldi Finomvegyszer Szövetkezet további működését. A hatalmas vegyi gyár évtizedek óta megkeserítette a környéken élők mindennapjait, de további működéséhez már nem kapott engedélyt egységes környezethasználati engedélyezési eljárásában, melyben mi is részt vettünk.
A BÉM Borsodi Érc, Ásvány- és Hulladék Hasznosító Mű sorozatos panaszainknak is köszönhetően – úgy tűnik – lehúzhatja a rolót, ugyanis másodfokon sem kapott egységes környezethasználati engedélyt, anélkül pedig nem működhet. Az ok: nem tudták kezelni bűzkibocsátásukat, a környezetvédelmi felügyelőség pedig – nagyon helyesen – betartatta a törvény írott betűit.

Városok fenntartható fejlődése

A Lélegzet Alapítvány és a Levegő Munkacsoport a Demján Sándor Jótékonysági Alapítvány támogatásával egy éves városzöldítő programba kezdett az V. VI. és VII. kerületben, valamint az Újlipótvárosban. A Zöld Levél Program szervezői a lakosság, közintézmények, egyházak, társadalmi szervezetek mellett számítanak az üzleti szféra és az önkormányzatok aktív közreműködésére is, amellyel a program hatása megsokszorozódhat.
A településrendezési tervek véleményezési eljárásában való részvételünk során több esetben befogadták és a szabályozásba beépítették a zöldfelületek és a lakókörnyezet védelmére vonatkozó javaslatainkat (például Budapest XI. kerületében az Október huszonharmadika utcai nagy platánok védelmének, védelmének és a Bercsényi utca és Váli utca mentén kötelezően létesítendő 5-5 méteres előkertnek az előírása).
A hatásvizsgálati eljárásokban való részvételünk eredményeképpen is egyre nagyobb hangsúlyt kap a lakókörnyezet és természet védelme a határozatokban. Ellenkező, kritikus esetekben jogorvoslati lehetőséggel is élünk a lakosságot segítve (például a XIX. kerület Kőbánya-Kispest metró végállomás melletti, 7 hektáros területre tervezett óriás-bevásárlóközpont esetében).
A Levegő Munkacsoport kinyilvánította: nem támogatja az ún. kormányzati negyed projektet. A koncepció kidolgozatlansága, a Nyugati pályaudvar műemléki csarnoképületének bizonytalan sorsa, az irreálisan rövid határidők valamint az ország gazdasági helyzete nem támasztják alá a projekt létjogosultságát.
A Levegő Munkacsoport a Védegylettel, az Óvással és más civil szervezetekkel közösen tiltakozott az eklektikus városmag, többek között az erzsébetvárosi Zsidónegyed történelmi épületeinek lebontása és a túlzott beépítések ellen.

Programok, stratégiai tervek zöldítése

A Fővárosi Közgyűlés novemberben egyhangúan fogadta el a határozatot Budapest új környezetvédelmi programjáról, amelynek elkészítésében a Levegő Munkacsoport is részt vett. (Bár a program helyesen fogalmazza meg a teendőket, a végrehajtása egyelőre kérdéses.)
Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium beépítette észrevételeink egy részét a biológiai aktivitásérték számításáról szóló rendeletébe. Észrevételeink egy része a jogszabály végleges változatába is bekerült. Például az előzetes tervezethez viszonyítva lényegesen szigorodtak a nagy bevásárlóközpontok kialakításának feltételei.
Jogszabály-tervezetek észrevételezése mellett háttértanulmányokat, javaslatokat készítettünk az Új Magyarország Fejlesztési Terve, a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, a Magyarország Energiapolitikája, a Városi Környezet Tematikus Stratégia, az Országos Területrendezési Terv, valamint a megújuló energiákkal és energiatakarékossággal kapcsolatos koncepciók kidolgozásában.
„A klíma összeköt bennünket” címmel konferenciát szerveztünk tavasszal a Képviselői Irodaházban kormánypárti és ellenzéki képviselők részvételével. Az elhangzottak is alátámasztják a Levegő Munkacsoport véleményét, hogy az üvegházgáz-kibocsátások csökkentése és az alkalmazkodás leghatékonyabb módjai hazánkban a gazdasági szerkezet és a lakossági szokások átalakítása, valamint az energiatakarékosság és hatékonyság növelése.
A Levegő Munkacsoport csatlakozott az egészségbiztosítási rendszer átalakítása ellen tiltakozókhoz. Véleménye szerint a kormány nem tartotta be a jogalkotásról szóló törvényt, és az utolsó pillanatban beérkezett több mint 100 módosító indítvány is jelzi, hogy a reformnak nevezett törvény teljesen kidolgozatlan, nem szolgálja a lakosság érdekeit.
Megalapozott volt a Levegő Munkacsoport figyelmeztetése, mert nyár végén a kormányfő is elismerte: súlyos hiba volt az elmúlt években folyamatosan csökkenteni az ellenőrző szervek létszámát. Bár korántsem a korábbi mértékben, de folyamatban van két szerv, a fogyasztóvédelmi és a környezetvédelmi hatóságok megerősítése.

A vállalatok társadalmi felelősségvállalása

A Hankook autógumigyárral kötött megállapodásunk félsikernek bizonyult. A koreai cég időközben elismerte, hogy nem tartotta be azt a vállalását, hogy nem fog rákkeltő anyagokat adalékolni az általa gyártott gumikhoz. Ugyanakkor a megállapodás eredményeként a Hankook az eredetileg tervezetthez képest jóval nagyobb arányban végzi szállításait vasúton közút helyett, Ugyanakkor a megállapodás eredményeként a Hankook az eredetileg tervezetthez képest nagyobb arányban végzi szállításait vasúton közút helyett, és remény van rá, hogy ez az arány jelentősen növekszik a jövőben..
Megállapodást írtunk alá a visegrádi SPA Hotel, Élmény és Barlangfürdő beruházójával, melyben vállalta, hogy az általunk kért szigorú környezet-, természet- és tájképvédelmi előírásainkat betartja. Ennek fejében nem fellebbeztünk a beruházás építési engedélye ellen,

Nemzetközi kapcsolataink

Rendszeres kapcsolatban álltunk a külföldi társszervezeteinkkel és az Európai Unió különböző intézményeivel. E téren talán a legfontosabb esemény, hogy az Európai Parlament Petíciós Bizottsága befogadta a Levegő Munkacsoport panaszát, amelyben azt kifogásolta, hogy az Európai Bizottság környezetvédelmi és gazdasági szempontból káros támogatásokat hagyott jóvá Magyarország részére.
Münchenben, a Környezetvédelmi Adóreform 8. Világkonferenciáján komoly elismerést váltott ki a Levegő Munkacsoport két előadása.
Aktívan részt vettünk a társadalmi részvétel alapdokumentumának számító Aarhusi Egyezménnyel kapcsolatos ügyekben, valamint véleményeztük Magyarország nemzeti beszámolójának tervezetét.

Kiadványaink

2007-ben könyv alakban is megjelent – a L’Harmattan Kiadó gondozásában – a Tiltandó támogatások – Környezetileg káros támogatások a magyar gazdaságban című tanulmánykötetünk. Megállapításai hazánkban úttörő jellegűeknek számítanak.
További kiadványaink: Adócsalás személygépkocsi-elszámolással és egyéb trükkökkel; Város, vidék, vasút (német kiadvány fordítása a vasúti mellékvonalak fejlesztési lehetőségeiről a Magyar Közlekedési Klubbal közös kiadásban); Budapest levegőszennyezettségének története (az ELTE Kémiai Intézetének munkatársaival együttműködve).
Elkészítettük A környezetvédelmi adóreform című svájci ismeretterjesztő film magyar nyelvű feliratozását, amelyet ezt követően több kábeltelevízió is sugárzott.
Az idén is folytattuk a Lélegzet című negyedévente megjelenő, igényes kialakítású folyóirat kiadását.
A tevékenységeinkről részletesebben tájékozódhatnak a Lélegzetnyi elektronikus havi hírlevelünkből valamint a honlapunkról.

Budapest, 2008. január 3.

Hírfigyelő